|
A Yin és Yang meghatározása |
Hartmann Ferenc |
2009.02.14. 19:55 |
A Ying-Yang-elmélet megismerése feltétlenül fontos mind a gyógyászat, mind a kínai gondolkodási rendszer megértése szempontjából. Yin és Yangnak nevezzük a természet, a környezet, a világ minden jelenségében meglévő ellentétek egységét. Eszerint a világ egységes egész, és ez az egész a két ellentét egyenlő arányának a következménye.
|
Lemúria eredete |
F:beluard.freeweb.hu |
2009.02.14. 19:46 |
19. századi tudósok vetették fel egy elsüllyedt kontinens létezésének gondolatát, hogy megmagyarázhassák az Indiai-óceán környéki flóra és fauna szokatlan eloszlását. Van ennek a teóriának valóságalapja ? Létezett egykor a lemuriai ember ?
|
Atlantisz |
F: Elixír |
2008.12.09. 19:31 |
A legendákban élõ Atlantisz nevû elsüllyedt kontinens még ma is a világ egyik legnagyobb rejtélye. indenki hallott már Atlantisz eltûnésérõl, de vajon létezett-e egyáltalán ? Az Atlanti-óceán vagy pedig a Földközi-tenger egyik szigete volt talán? Melyik kontinenshez tartozott ? Csak kérdések, kielégítõ válaszok pedig nincsenek.
|
Svedagon, az Aranypagoda |
Gergely Miklós |
2008.12.09. 19:23 |
Még térkép a táj a mianmari főváros, Rangun felé ereszkedő repülőgép alatt, amikor egy megcsillanó pötty már felhívja magára a figyelmet odalenn. Valamivel később a gép – mintha csak a kedvünkért tenné – tiszteletkört ír le a levegőben, amit az ablak mellett ülő szerencsések áhítatos morajjal nyugtáznak. Néhányan először láthatjuk a napsugarak szikrázó táncát a Sve Dagon-pagoda híres aranykupoláján; a többi utas közül sokan összetett tenyérrel köszöntik a látványt, mely számukra azt jelenti: hazaérkeztek.
|
A királyi út Rádzsa-jóga |
Márk Tamás |
2008.12.09. 19:13 |
Van valami a gondolaton túl, amivel a tudat azonosul. Ha ezzel nem vagyunk tisztában, naivan azt gondoljuk, hogy azok a gondolatok vagyunk, amelyeket gondolunk. Patandzsali azonban azt állítja, hogy lényegileg különbözünk gondolatainktól, éppen ezért megfigyelhetjük őket.
|
Az anyagi világ tudattalanja |
Dr. Héjjas István |
2008.12.04. 20:10 |
Freud óta tudjuk, hogy az ember lelki működéseinek túlnyomó része tudattalanul zajlik. Jung óta azt is tudjuk, hogy ha egyre mélyebbre merülünk a személyes tudattalanba, eljutunk a kollektív tudattalanhoz.
|
Határok nélkül |
V. V. |
2008.12.04. 20:05 |
Sokakban felmerül a kérdés: mire jó a tûzönjárás? Egyszerû attrakció csupán, fakírmutatvány –vagy pedig mélyebb tartalommal bíró bensõ élmény? Vajon bárki képes ép talppal megúszni a 800 °C -os parázsszõnyegen való sétát? A legnagyobb titok az, hogy nincs titok– tudtuk meg Labant Csabától, a parázsonjárás egyik hazai "gurujától". – A tûz valódi, a változás a bensõben történik. Az utazó felejthetetlen élményben részesül. Minden igaz célt elérhetünk, ha megtanulunk befelé figyelni...
|
Mennyben és Pokolban |
Morvay Péter/Pátkai Mihály |
2008.12.04. 19:48 |
„Azonnal meghaltam, amikor a hídon szembejövő tizennyolc kerekű monstrum kisodródott, és valósággal széttaposta a Ford Escortot, amelyet vezettem" - így kezdődik a tavaji év egyik nagy amerikai könyvsikere. Nem is lenne ebben semmi különös, ha Don Piper műve a regények és nem a tényirodalom listáján szerepelne. Piper ugyanis - állítása szerint - visszatért a halálból, és 90 perc a mennyben címmel megírta túlvilági élményeit.
|
Álmaink állatai |
Aggod Judit |
2008.12.04. 19:40 |
C. G. Jung szerint álmaink a bennünk rejlő érzelmeket, problémákat, emlékeket, elfojtott vágyakat vagy terveket, megvalósult óhajokat vagy félelmeket, kérlelhetetlen igazságokat, illúziókat, vad fantáziákat, sőt akár telapatikus víziókat, irracionális élményeket tükrözik. A magyar néphagyomány viszont úgy tartja, hogy alvás közben a lélek és a test kettéválik. "Az ember hihet az álmának, mert az elméje ott van, ahol lássa az álmot" – mondják a dévai csángók.
|
Az elveszett Sangri-La |
F: Elixír |
2008.12.04. 19:33 |
Édenkert, Paradicsom, Elízium, Meru hegy vagy Sziddhasram: nevezzük bárminek, tudatosan vagy tudat alatt mindannyian keressük azt az eltűnt, szebbik világot. Sangri-la kakukktojás az ismert, nagy múltú mítoszok között, hiszen ez a név egy alig pár évtizedes irodalmi mű fikciójaként vált közismertté. James Hilton 1933-ban írta meg magyarul A kék hold völgye címen megjelent romantikus regényét, melynek hősei – egy Tibet fölött eltérített repülőgép utasai – különös körülmények közt találkoznak a tökéletes emberek csodálatos országával. A tájat nem ismerték és ma sem ismerik a térképek, de a vágyakozókat azóta is izgatja: létezik-e ilyen hely, vagy mindez nem több, mint egy jó sci-fi?
|
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…