Még márciusban utaztunk, aztán egy tüdőgyulladás következtében egy
agyhártyagyulladást kapott, mindezt szinte egy hét alatt, ami sajnos el is
vitte, menthetetlen volt, egy súlyos vírus okozta mindezt. Talán szerencse
a szerencsétlenségben, hogy nem szenvedett sokat :-( egy hét alatt elment.
:-(
Akkor, azt hittem és úgy gondoltam, hogy vége, nem tudom elviselni ezt az
érzést, hisz az ittmaradottaknak a fájdalma örök, egész életükön át
végigkísér, és megmarad, ez az érzés, szeretteink elvesztése
elviselhetetlen. Ez a fájdalom érzése sohasem múlik el.!
Akkor kerestem minden lehetőséget, hogy elfoglaljam magam, hogy egy kicsit
se tudjak gondolkodni, gondolkodóba esni, bármi tárgy otthon, minden
mozdulat, a levegő emlékeztetett, és állandóan potyogtak a könnyeim, és
zokogtam csak zokogtam, hogy miért? hogy miért kellett, hogy ez történt
velem, bár azt tudtam, hogy nincsenek véletlenek, és mindennek oka van,
minden meg van írva, és mindenkinek van egy karmája, a karmikus kapcsolatok
sem véletlenek, így aztán keresgéltem kutakodtam a neten is, és sok érdekes
„körbe”, társaságba, baráti közösségbe kerültem.
Voltak, akik mondták, hogy találkozhatom szeretteimmel, tudok velük
beszélni, ha akarok, csak akarnom kell, - akkor is úgy gondoltam, és még
most is, hogy ha már nekik a szeretteimnek távozniuk, menniük kellett, és
én ittmaradtam, akkor ez maradjon is így.
Úgyhogy úgy döntöttem, hogy inkább akkor már ne találkozzunk, nyugodjanak
békében.
A fájdalom elviselhetetlen volt az első időkben, /még ma is az, sokszor még
ma is elbőgöm magam,/ nem találtam a helyem, nem érdekelt különösebben
semmi, döntésképtelen voltam, és nem akartam semmiképpen depressziós lenni,
emellett tudjuk azt, hogy minden, illetőleg a legtöbb betegség forrása
lelki okokra vezethető vissza.

Egy véletlen folytán „jött velem szembe a reiki”.

Miután barátaim ismerőseim tudták, látták a helyzetem, mint utóbb
megtudtam, nem hagyhatták hogy „elvesszek”, - valakinek
bemutattak, hogy ő egy reikis Mester volt.
Akkor elmosolyodtam magam, először is nem tudtam mi is a reiki, és nem is
hittem benne.
A Mester azt mondta, csak próbáld ki.! Egyszer gyere el a klubba, ott
reikis kezeléseket végeznek tapasztalt reikisek, akik gyógyítanak máshol
is, másokat is, kórházakba is eljárnak reikizni gyógyítani, heti egy
alkalommal van volt a klubban kezelés, ami rám, illetőleg egy főre vetítve
kb. egyóra hosszát tett ki, alkalmanként. A reikis kezelések ingyenesek,
úgyhogy annyi a dolgod, mondta a Mester, hogy ellazítod magad, és a kezelés
után, elmondod, hogy mit éreztél, illetőleg hogy érzed magad ezután.
Elmondta a Mester, hogy tudnom kell, hogy a reikis kezelések természetesen
nem helyettesítik az orvosi kezeléseket, tehát ezt tudomásul kell vennem.
Az első kezelést követte a többi, elmentem sorozatosan a klubban folytatott
kezelésekre, aztán ezt az követte, hogy reikis vizsgákat tettem, ma már
nemcsak magam, hanem ha kérik! Mert a reikiben fontos, hogy csak azt
kezeljük, aki kéri, aki hisz benne, és úgy érzem, hogy lelkileg teljesen
meggyógyultam, és nemcsak lelkileg gyógyultam, hanem a szervi panaszaim is
megszűntek.
Persze a fájó emlékek a sebek sohasem múlnak el, de a karmikus feladatom
az, mondták, hogy saját magamnak kell helytállnom, és döntéseket hoznom,
mert előzőekben mindig mások hoztak döntéseket helyettem, illetőleg másokra
hárítottam a felelősséget, a felelősségvállalásokat.

Ma már kezelek, ha kérik, és nagyon örülök, hogy „szembejött velem a
reiki” három évvel ezelőtt, tudomásulvettem, és veszem a helyzetet,
amiben élek, és lelkileg is nyugodt és kiegyensúlyozott lettem, mindezt
határozottan állítom, a reikinek köszönhetem.


Nagyon sok barátom, ismerősöm van, akik körülvesznek, dolgozom, és
társasági életet is élek, elfoglalom magam, utazom, és ha tehetem,
elvonulok egy kis falusi kikapcsolódásra, és elfogadom a helyzetet, amiben
élek, és rendszeresen reikizem.

Így utólag visszagondolva, sajnálom, hogy nem előbb tanultam a reikit, a
reikivel foglalkozni, talán nemcsak a kezelést kezdhettem volna előbb
másokon is, hanem mesteri szinten taníthattam volna, ezt a ma még sajnos
nem elfogadott kezelési módszert, a tradicionális reikit népszerűsíteni,
azoknál, azoknak akik ugyanígy nem tudják, nem ismerik, és nem hisznek
benne, mint ahogyan először én sem, pedig bizony hogy működik.!!

Reikis üdvözlettel


Mottóm: Mindig pozitívan!!!,
mindig igyekszem a dolgok pozitív oldalát nézni, bár nem mindig sikerül.